Túlzott zaj

Hogyan védekezzünk a láthatatlan kockázat ellen

A halláskárosodás a 15. legsúlyosabb foglalkozási kockázat a világon és mintegy 250 millió alkalmazottat érint. Tanulja meg, hogy ismeri fel a munkahelyi zajt, milyen következményei vannak, és hogyan védekezhet ellene. Decibelekben fejezik ki, mindenütt jelen van körülöttünk, és rendszerint kellemetlen. A zaj egyike azon kockázatoknak, amelyeket elsőre nem látunk, de súlyos és tartós következményekkel járhat. Olyannyira, hogy már 85 decibel is károsíthatja a hallórendszert, ha hosszú távon fennáll.

Hang vagy zaj?

A hang egy flexibilis rezgés a normál emberi hallástartományban - 20 Hz - 20 kHz között. Hanghullámokkal terjed.

A zaj egy nemkívánatos hang, ami kellemetlen, zavaró hatással van ránk. Ez a hatás szubjektív (akár egy óra ketyegése is zavaró lehet), és ugyanakkor objektív (mérhető halláskárosodás) Decibelekben (dB) mérjük.

A 272/2011 Coll. Kormányrendelet lefekteti a meg nem haladható egészségügyi zaj és rezgéshatárokat a következő zajokra:

Impulzív. Egy impulzus vagy impulzus sorozat által keltett zaj. Forrásai lehetnek például bányarobbanás, bontás és fegyverek.
Stabil. Az állandó zaj, szintje nem változik 5 dB-nél nagyobb mértékben.
Változó. A változó zaj szintje 5 dB-nél nagyobb mértékben változik.

Mik a kockázatok?

Minél hosszabb ideig van kitéve a túlzott zajnak, annál nagyobb a kockázata a hallás károsodásnak. A legrosszabb fokozat a teljes hallásvesztés. A kockázat nem csupán a géppel dolgozókat, de gyakran a közelben lévő embereket is érinti.

Akik már amúgy is rendelkeznek csekély halláskárosodással, azokra nézve a veszély még nagyobb és a gyors rosszabbodás következhet be. A zaj miatti rosszabb kommunikáció pedig balesetet okozhat a munkahelyen. Az általános szabály, hogy ha nem lehet normálisan kommunikálni 1 m távolságból, akkor az zajszint túl magas.

Zaj kisebb-nagyobb mértékben csaknem minden munkahelyen jelen van, akár a mezőgazdaságban, a termelésben, az áruházakban, a textiliparban, a bányákban, az építési területeken vagy a fém- és fafeldolgozó területeken. A túlzott zaj leggyakoribb forrásai:

nehézgépek,
tehergépkocsival történő anyagszállítás a munkahelyen,
gépi szerszámok,
termelő szalagok,
pneumatikus szerszámok,
generátorok
vagy a szellőzés.

Hogyan mérjük a kockázatot?

A dolgozók részére a kockázat 80 dB-nél kezdődik. Süketség 90 dB-től jelentkezhet. Ugyanakkor, nem csak az intenzitás a kérdés. A túlzott zaj kockázat értékelése sok tényezőtől függ:

a zajnak kitettség ideje,
a forrástól való távolság,
hang frekvencia és hangmagasság,
egyéb tényezők, mint pl. a kor, betegségek, genetika stb.

Amikor a túlzott zaj szintje meghaladásra kerül, minden 3 dB növekedés megfelezi a maximálisan megengedett kitettségi időt ezen a zajszinten.

A biztonságos zajszintet nehéz meghatározni, mivel ez mindenkinél más. Továbbá, az általános szabály az, hogy a 80 dB feletti értékek okozhatnak halláskárosodást, hosszútávú kitettség (8 óránál több) esetén. A 100 dB zaj 15 perc után károsítja a hallást.

A 130 dB felett a zaj fájdalmas. A 140 dB feletti értékek akusztikai sérülést okoznak.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az alábbi munkahelyi zajszintek érvényesek:

zárt iroda: 30-40 decibel
nyitott iroda: 35-40 decibel
Laboratórium normál üzemben: 35-50 decibel
Vezérlő állomás: 35-55 decibel
Gyártó csarnok: 65-70 decibel
Egészségügy: 30-45 decibel

A tünetek és a következmények változhatnak

Ha egyszer már hosszú időre nagy zajnak volt kitéve, akkor a probléma gyorsan jelentkezhet. Az alábbi tünetekből fogja érzékelni, hogy valami nincs rendben:

cseng a füle,
a magas hangokat nem hallja,
zavaros hallást érzékel,
távolból vagy csoport beszélgetés esetén gyengén hall,
fel kell erősíteni a TV vagy a rádió hangerejét,
félrehallja a telefont vagy a csengőt,
nehezen ítéli meg, milyen irányból jön a hang,
jobban kell koncentrálnia, ha hallgat valamit,
a környezet rossz megértéséből fakadó nagyobb stressz.

A következmények lehetnek hallással kapcsolatosak, vagy egyebek.

A hallással kapcsolatos következmények - akusztikai trauma (igen impulzív zaj következménye), vagy kétoldalú idegi hallásvesztés (hosszú távon intenzív zajnak kitettség).
Nem hallási következmények - emocionális egyensúly zavar, általános ingerlékenység, alvászavarok, krónikus fáradtság, csökkent ellenálló képesség, kardiovaszkuláris megbetegedés (magas vérnyomás), stresszel kapcsolatos és pszichoszomatikus megbetegedések, fokozott baleseti kockázat.

Értékelje a kockázatot és védje magát

Először is, meg kell határozni, kik a hallásvesztésnek kitett dolgozók és meg kell állapítani, hogy napi mennyi időt vannak kitéve a zajnak. A védőeszköz kiválasztása előtt azonban, meg kell próbálni a lehető legjobban csökkenteni a zaj kockázatát.

Készítsen munkahelyi elrendezési tervet.
Olyan munkafolyamatokat alkalmazzon, amelyek nem keltenek túl nagy zajt.
Lássa el a dolgozókat olyan szerszámokkal, amelyek a lehető legkisebb zajt keltik.
Technikai eszközökkel - zajvédő burkolatokkal, zajszűrőkkel, zajvédő fülkékkel és speciális hanghullámokat megkötő anyagokkal csökkentse a zajt.
Korlátozza azt az időt, amit a dolgozók - nagy zajnak kitéve töltenek el.
Tartsa be a helyes munka és pihenési tervet.

A törvény szerint a munkáltató már 80 dB esetén köteles egyéni védőfelszerelést biztosítani az alkalmazottaknak. 85 dB felett, a munkáltató köteles ellenőrizni az egyéni védőfelszerelések használatát.

Termékválasztékunkban különböző gyártók magas színvonalú védőeszközeit találhatja meg.